2020. május hónap bejegyzései

Zuhanyajtó részei

2020-05-24zuhanyajtózuhanyajtó részeiadmin

Zuhanyajtó részei

A zuhanyajtó, ránézésre egyben van, amit látunk belőle, az az üveg, amiből a zuhanyajtó áll, igaz?

Ám, ha jobban megnézzük, kicsit közelebbről, akkor kiderül, hogy sok apró, ám egyenként is fontos részből áll. Melyek színe és minősége fontos szerepet játszik a zuhanyajtó működésében és élettartamában.

Nézzük, melyek a zuhanyajtó részei.

Zuhanyajtó tulajdonságai

A zuhanyajtó mérete és formája dönti el, mekkora helyre lesz szükség a zuhanykabinból kilépve.

A zuhanyajtó nyílás módja szerint lehet, kifelé nyíló, mint egy átlagos ajtó. Lehet harmonikaként összecsukódó, amit csuklóajtónak hívnak. A legkisebb helyet a praktikus toló zuhanyajtó foglalja el.

Nyílási iránya szerint lehet jobbos, balos vagy univerzális, ami mindkét irányban nyitható.

Zuhanyajtó üveg

A zuhanyajtó legnagyobb, leglátványosabb része. Az átlátszó, mintás vagy matt üveg. Általában strapabíró edzett üvegből készül.

Fontos tudni, hogy a zuhanyajtó üvegét rendszeresen kell nem csupán tisztítani, de vízkőoldásra is szükség van. Nem csupán a látványa miatt, hanem higiéniai okokból. Sajnos a vízkő alatt lerakódnak a szennyeződések, melyekben kórokozók szaporodhatnak el. Ezért fontos a rendszeres kombinált tisztítás.

Zuhanyajtó üveg keret

A keret szerepe, hogy a zuhanyajtó üvegét megtartsa, biztonságosan. Ennek a keretnek a színe már fontos design elem lehet. A látvány és a biztonság szempontjából sem mindegy, hogy a keret műanyagból vagy fémből van, és a színe fehér vagy króm színű.

Zuhanyajtó fogantyúk

A fogantyúk egy olyan részei a zuhanyajtónak, amin valószínűleg nem sokat gondolkodunk, pedig enélkül nem könnyű nyitni – csukni a zuhany ajtaját.

Ráadásul a színe és formája is lényeges lehet a látvány harmónia, és a kényelem szempontjából.

Zuhanyajtó görgők

Szinte láthatatlan, mégis fontos része a zuhanyajtónak a mozgását lehetővé tevő és segítő görgők. Például a praktikus toló zuhanyajtó az alsó görgők segítségével kibillenthető a sínből, ezáltal könnyen tisztítható lesz.

Összegezve

A zuhanyajtó mérete határozza meg a zuhanykabin elhelyezkedését, és a szükséges helyet. Nyílás módja szerint a zuhanyajtó lehet, kifelé nyíló, csukló vagy tolóajtó.

A zuhanyajtó több részből áll, a legnagyobb és leglátványosabb a zuhanyajtó üveg, mely lehet átlátszó, matt, mintás és színes is. Az üveget keret tartja és görgők segítik a mozgását. Ezen kívül még a fogantyúk színe is szerepet játszhat a zuhanykabin kiválasztásában.

Magyarország autópályái

2020-05-24autópályaM7 autópálya autómentésadmin

Magyarország autópályái

Magyarország autópályák tekintetében a környező országok figyelembevételével jó pozícióban van, hiszen majdnem 2.000 kilométernyi autópályaszakasszal rendelkezik. Ez az úthossz pedig még tovább növekedhet a következő években, így lassan minden megyeszékhely elérhetővé válik majd autópályákon keresztül utazva.

Magyarországi autópálya tervek

Az első hazai tervezet az autópálya rendszer kialakítására 1941-ben készült. Bár már az akkori tervezet sem szüntette volna meg a Budapestről kiinduló sugaras szerkezetet, viszont hangsúlyozottan olyan helyeken vezette volna az autópályát, ahol nincsen főút. Az akkori tervezet a még kétszeres országterületen 2 000 km automobil-pálya kiépítésével számolt, lényegében a mai külső gyűrűvel is. Jelenleg az autósok rendelkezésére, az alábbi jelentősebb autópályák állnak rendelkezésre: M1-es, az M3-as, az M5-ös, az M6-os, az M7-es, valamint a részleges M0-s körgyűrű Budapest körül.

Autópályák jellemzői

Autópályának tekinthető ma Magyarországon minden olyan út, amely az alábbi ismerévekkel rendelkezik:

forgalmi irányonként legalább kettő vagy több forgalmi sávval rendelkezik az adott út
a forgalmi irányokat fizikai elválasztóval (szalagkorláttal vagy betonfallal) választják el egymástól.
az elválasztó elemektől kifelé haladva egyre lassabb haladásra rendelt sávok következnek
az út legszélén leállósáv található záróvonallal elválasztva

Autópálya közlekedési szabályok

Az autópályán a gördülékeny közlekedés érdekében érdemes észben tartanunk néhány írott és íratlan szabályt is, amivel a saját dolgunkat is megkönnyíthetjük.

Sebességhatárok

A sebesség határok betartása nem csak az autópályákon fontos, a zökkenőmentes közlekedéshez azonban nem csak a minimum-maximum sebesség korlátok betartása szükséges. A maximális 130 km/h-val való közlekedés esetén mindenképp maximális odafigyelés szükséges, hiszen nem csak saját magunk, de utastársaink és a közlekedésben résztvevő többi utazót is veszélyeztethetjük egy-egy váratlan manőverrel ekkora sebességnél.

Jobbra tartás

A jobbra tartás a KRESZ egyik alapszabályának számít, azonban sokan nem tartják be az autópályákon utazva. Ennek értelmében nem szabad hosszabb ideig a belső sávban autózni, ezt a sávot előzésre szabad használni. Gyakori eset, hogy a jobbra-balra cikázás sem megengedett a pályákon, ráadásul rendkívül balesetveszélyes is.

Leállósáv

A leállósávot csak végszükség, azonnali megállásra kényszerítő műszaki hiba esetén vegyük igénybe. Ha tehetjük, ilyenkor távolodjunk el az autótól, és legyen szó M0-ról, vagy M7-es autópályáról, autómentőt mindig a szalagkorláton túlról hívjunk.

A leállósávon nemcsak haladni, de megállni és várakozni is tilos, az alábbi eseteket kivéve:

műszaki meghibásodás miatt tovább haladni képtelen
útfenntartást, úttisztítást végez
a forgalmat ellenőrzi
a megkülönböztető fényjelzést (kék villogó) működteti

Balesetek az autópályákon

A baleseti statisztikákat vizsgálva megállapítható, hogy autópályákon történik arányaiban a legkevesebb halálos baleset. Az alsóbbrendű utakon sajnos sokkal több a kisebb, valamint a súlyos halálos kimenetelű baleset is. Általában a rosszul megválasztott sebesség, a gépjármű nem megfelelő műszaki állapota és a gondatlan vezetési módból adódik a legtöbb baleset.

Összegezve:

A magyarországi autópályák tehát alapvetően biztonságosak és számos helyre eljuthatunk általuk, de ehhez mindenképp szükséges, hogy a közlekedési szabályokat betartsuk, ezzel megelőzve bármilyen balesetet, vagy fannakadást.

Olasz tészta főzése

2020-05-24olasz tésztaolasz tésztanyújtóadmin

Az olasz tészta főzése

Az igazi olasz tésztának az elkészítése nem nagy ördöngösség, de mindenképp szükséges néhány egyszerű aranyszabály betartása. Ezek ismeretében már bárki tökéletes állagú és ízű tésztákat készíthet. Ezeket az alapszabályokat most összegyűjtöttük, hogy mindenki megismerhesse az olasz tészta főzésének fortélyait.

Olasz tészta készítése

A főzés előtt mindenképp érdemes szót ejteni a megfelelő olasz tészta elkészítéséről is. Az eredeti olasz tészták esetén mindig az egyszerűségre kell törekedni, ezért 3-4 összetevőnél többet nem is érdemes használni. Az olasz tészták különlegességét a rengeteg fajta tészta alak adja, amik elkészítése alapesetben bonyolultnak tűnhet, de ma már ez is sokkal könnyebbé válhat.

Az éttermek előszeretettel használnak e célra különböző tésztanyújtó és tészta formázó berendezéseket, melyekkel már bármilyen különleges formát elkészíthetnek. Ezek az ipari tésztanyújtó gépek ár fekvésben is egészen kedvezőnek mondhatók, de akár otthoni kivitelű kisebb gépekkel is találkozhatunk a piacon.

Olasz tésztafőzési szabályok

Amennyiben már adott a tészta alapanyag, akkor nincs más tennivaló, minthogy kifőzzük azt, ám e folyamatban könnyedén félresikerülhetnek a dolgok, ha nem ismerjük az apró trükköket. Szerencsére mi most ezeket összegyűjtöttük, ezért nem kell mást tenni, mint az alábbi szabályokat betartani a tészta főzése során:

Használjunk elegendő vizet!

Az első és legfontosabb, amire oda kell figyelnünk, hogy megfelelő mennyiségű vizet használjunk a főzés során. Egy családi vacsora esetén 5-6 liter is könnyedén indokolt lehet. Amennyiben kevés vizet használunk, akkor azzal azt kockáztatjuk, hogy a tészta túl sós lesz, hiszen a víz elpárolgásával a só-víz arány is felborul a készítés során.

Megfelelő só mennyiség használata

Abban az esetben, ha adott a megfelelő mennyiségű víz, akkor a kellő mennyiségű só használatára kell figyelmünket összpontosítani. A só tekintetében használhatunk tengeri sót, de asztali sót is. Azonban tartsuk szem előtt, hogy eltérő térfogatuk miatt a látszólagos mennyiségük is eltér majd. Tengeri só esetében egy félmaréknyi is elkelhet, asztali só esetében ennél kevesebb is elég.

Sózás ideje

Sokan elfelejtik, de a tökéletes tészta egyik titka, hogy a sót a víz felforralása után érdemes hozzáadnunk. Ennek oka, hogy a sós víz forráspontja magasabb, így később kezdene el forrni. Ezzel jó pár percek spórolhatunk a főzés során, ami a friss tészta asztali szervírozásakor kiemelten fontos lehet.

Tészta vízbe helyezése

Miután már forr a víz és a só is belekerült a lábasba, jöhet a fő alkotóelem, vagyis maga a tészta. Kiemelten fontos, hogy csakis lobogó vízbe tegyünk tésztát, ha nem így teszünk, akkor azzal biztosan melléfogunk tésztakészítésben.

Vigyázzunk a tésztára!

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a spagettit például összetörik, hogy beleférjen a vízbe, de az agresszív kevergetés is összezúzhatja a készülő tésztát. Ezért fontos, hogy a tésztát csak helyezzük a vízbe és óvatosan kavargassuk. Spagetti esetében a függőlegesen elhelyezett tészta is szép lassan majd beleereszkedik a forró vízbe, tehát emiatt felesleges összetörni a tészta szálakat.

Főzési idő

Az al dente állapot elérése és a szét főtt tészta között mindössze pár percnyi főzési idő van, ezért erre is mindenképp oda kell figyelni, ha tökéletes tésztát szeretnénk. Ezért érdemes kóstolgatni, de az is elég, ha egy-egy tésztát ketté vágunk és megnézzük, hogy fehér-e a közepe. Spagetti esetében még a falhoz vágós módszert szokás emlegetni, ilyenkor ha már falhoz ragad a tészta, akkor késznek tekinthető.

Tészta szűrése

Az elkészült tésztát minden esetben azonnal szűrjük le, de a hiedelmekkel ellentétben sem olaj, sem hideg víz nem szükséges már ilyenkor, hiszen a tökéletes állagú tészta nem ragad össze.

Összegezve:

Az olasz tészta főzése tehát nem igényel mesterszakácsi tudást, de a fenti alapszabályok betartása mindenképp szükséges a megfelelő állagú és ízű tészta elkészítéséhez.

14 fontos napelemmel kapcsolatos fogalom

2020-05-24napelemfotovoltaikusadmin

14 fontos napelemmel kapcsolatos fogalom

A napelemekkel kapcsolatban jó pár alapfogalommal találkozhatunk, amik megértése mindenképp szükséges lehet, ahhoz hogy teljes képet kaphassunk ebben a témakörben. Az alábbiakban most összegyűjtöttünk 14 fontos napelemekkel kapcsolatos fogalmat, hogy így teljesebb képet kaphasson bárki, aki a napelemek iránt érdeklődik.

1, Fotovoltaikus napelem

A fotovoltaikus napelem tulajdonképpen minden napelem típus közös gyűjtőneve, hiszen a napelemek az úgynevezett fotovoltaikus hatás alapján működnek és termelnek számunkra elektromos energiát. A fotovoltaikus jelenségről számos részletes leírást találhatunk, hiszen már egy régóta felfedezett jelenségről van szó.

2, Monokristályos napelem

A monokristályos napelem a napelem típusok egyik alap fajtájának tekinthető. Gyártása során a szilíciumot henger alakúra alakítják egy tömbbe. Nevét onnan kapta, hogy a szilícium egy tömbben dermed meg. Ezt nyolcszög alakú vékony szeletekre vágják, amik a napelem cellái lesznek. A napelem így bár több cellából, de egy szilícium tömbből áll majd a gyártási folyamat végére.

3, Polikristályos napelem

A polikristályos napelem több kristályos napelemként is hivatkozhatunk. Gyártásának lényege, hogy a szilícium több kristályban dermed meg, mert több, négyzet alakú tömbbe öntik. Ezt szeletekre vágják és ónszalaggal forrasztják, így kapjuk meg a végleges napelem formát.

4, Amorf napelem

Az amorf napelem a vékonyrétegű napelem szinonimájának tekinthető. Lényegében ugyanazt a napelem technológiát jelenti mindegyik kifejezés. Azért hívhatjuk amorf napelemnek ezt a technológiát, mert az adott napelem egy összefüggő, fekete amorf kristály tömbből áll.

5, Vékony rétegű napelem

A vékonyréteg napelem, más nevén amorf napelem, néhány vékony rétegből áll, amik a nanométertől a mikrométerig terjedhetnek. Igaz, ugyan hogy több felhasználási módot enged a technológiai jellegzetességeiből adódóan, azonban ennek következtében a hatékonyságának oltárán kell áldoznun.

6, Hibrid napelem

A hibrid napelem a napelem és a napkollektor technológia ötvözéséből áll. A hibrid rendszer a hagyományos napelem hátoldalán folyadékot áramoltat, ez hűti a napelemet. Ezzel végső soron meleg vizet és elektromos áramot is képes előállítani a rendszer. Ezen kívül nagy előnye, hogy a napelem mögötti folyadék hűti a paneleket, ezáltal jobb teljesítményt érhetünk el forró időszakokban is.

7, PV-cella

A PV-cella tulajdonképpen a napelem cellák nemzetközibb kifejezése. Ezek a cellák napsugárzásból, napfényből állítanak elő villamos energiát.

8, Sztring

Szakkifejezésként a napelem panelsornak feleltethető meg. Egymással sorba kapcsolt napelem modulok összessége. PV-modulokból sorosan kötött áramkörök, melyek feladata a napelemes rendszer kívánt kimeneti feszültségének biztosítása.

9, Napelem inverter

A napelemes inverter alakítja át a napelem által megtermelt energiát az elektromos eszközök által is használható elektromos energiává. A napelem panelek által termelt egyenáramot (DC) hálózati szinkronos váltakozó árammá (AC) alakítja Segítségével könnyen követni lehet a napelem rendszer termelését, kontrollálni lehet a működést is. Ezen felül biztonsági funkciókat is ellát esetleges áramkimaradás esetén.

10, Sziget üzemű rendszer

Sziget üzemű rendszer esetén az adott ingatlan teljesen független energiaellátással rendelkezik. Ezt nagy teljesítményű akkumulátorokkal teszi lehetővé, amikben a fel nem használt energia tárolódhat. A sziget üzemű rendszerek megoldást jelentenek azokon a területeken, ahol a hálózatra való csatlakozás problémákba ütközhet, vagy túl költséges lenne.

11, Hálózatra visszatápláló

Az ad-vesz mérőóra a hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek szerves része. Amennyiben ilyen rendszerrel rendelkezünk, akkor lehetőségünk van a felesleges elektromosságot a hálózat, vagyis szolgáltató részére bocsátani, amit a KÁT tarifái alapján számolnak el.

12, Ad-vesz mérőóra

Az ad-vesz óra minden hálózatra visszatápláló napelemes rendszer része. Folyamatosan méri azt, hogy az adott napelemes rendszer mennyi elektromos energiát adott át a helyi áramszolgáltatónak. Ezen felül a hálózattól vásárolt elektromos áram mennyiségét is méri. A szolgáltatóval való elszámolás alapját ez a berendezés adja.

13, KÁT

A napelemmel termelt áram átvételi ára, röviden KÁT jelenti azt az összeget, amilyen összeget fizet a szolgáltató azért az elektromos energiáért, amit a napelemes rendszer megtermel, de a háztartás nem használ fel, így visszatáplálásra kerül a közüzemű hálózatba.

Összegezve:

A fenti fogalmak remélhetőleg segítséget nyújtottak abban, hogy a napelemekkel kapcsolatos alapfogalmakkal tisztába kerülhessen mindenki és így könnyebbé válhasson a további tájékozódás is a napelemek témakörében.